Május 28-án fergeteges gálával emlékezett meg iskolánk a 20. születésnapjáról. Erre a napra készült el új honlapunk és a 2. Playschool terem is.
A készülődés hetekkel, hónapokkal korábban kezdődött. A szereplők délutánjaik egy részét az iskolában töltötték. Verseket, dalokat, táncokat tanultak. Míg formát öltött a műsor, Misi bácsi az előadás képeit válogatta, Timi néni pedig a díszletet tervezgette (a tánctanítás mellett).
Az utolsó két hétben felgyorsultak az események. Minden nap két órakor megtelt az aula a szereplőkkel. Szülők, pedagógusok, gyerekek telepedtek a nézőtérre, és részeivé váltak a csoda születésének. Közben a gyerekek közösséggé formálódtak, szerelmek szövődtek...
Elérkezett a főpróba napja... vagy inkább a főpróbák napjai… és a péntek délelőtt. Riasztó hírek érkeznek: az egyik táncos lány eltörte a lábát..., a hegedűsünk lázas..., a másik hányt..., a „macska-diákdirektor” berekedt, holott szólót kell énekelnie… Mi jöhet még? – kérdeztük. Remélem, áram! – mondta Misi bácsi, mert addigra a karzat termeiben a konnektorok is „megadták magukat".
Az áram visszajött, a gyerekeket „begyógyszerezték", a vendégek érkeznek. Zsuzsa néni kiadta az utasítást: mindenki a helyén, koncentráció és fegyelem... és így lett. De jó is lenne, ha a hétköznapokban is ilyenek lennének a gyerekek!
A műsor első részében Micimackó és barátai – a színjátszó csoport tagjai – a suli születésnapjára hoztak ajándékot. Őket a kicsik követték. Nagy tetszést aratott Murvai Emese Pletykás asszonyok című verse. A harmadikos kiskacsák Csajkovszkij A hattyúk tava című művéből a hattyúk táncát járták mindaddig, míg meg nem jelent a vadász közöttük. A másodikosok szerettek volna egy „ikertesót”. Bájos előadásuk mindenkinek mosolyt csalt az arcára.
A komolyzenét Gyuris Márió és Tóth Pisti képviselte. Márió a betegágyból kelt fel, hogy előadhassa Rameau Gavott-ját, míg Pisti Chopin Walzer-jét játszotta, illetve Magyar táncokat adott elő. Ezután
a táncosoké volt a színpad. A hatodikosok pörgős rock and rollal és
a Dirty Dancing-gel léptek fel. A hetedikesekből és nyolcadikosokból álló csapat a Grease zenéjére táncolt. A kicsik latin táncokkal leptek meg, nagyon dekoratívak voltak új ruháikban. Nagy örömmel fogadtuk régi tanítványaink műsorát is. Hódi Eszti – mint régen – most is könynyeket csalt a szemünkbe, és Rácz Saci is megmelengette szívünket. Az est egyik csúcspontja a negyedikesek, ötödikesek szatmári tánca volt. Mindenki láthatta, hová juthatnak el szakavatott irányítással a gyerekek. Előadásukat a közönség ovációja fogadta.
A gála végére a musicalvonat is begördült. Elhozta nekünk a macskákat, a Légy jó mindhalálig szereplőit, és megelevenedett a dzsungel. Igazi színházi élményben volt részünk a felnőttek és a gyerekek jóvoltából. A szép hangú szólistákat lelkes énekkarosok, ügyes táncosok kísérték. Fülöp Mónika és Bodor Ádám – most is, mint máskor – gyönyörűen énekelt. A gála egyik sztárja Krisztin Tamás volt, aki nemcsak tűrte a pofonokat, de remekül táncolt és énekelt. Több produkcióban volt kulcsember. A vendégek is felfigyeltek tehetségére. A gálán az 5.a osztály is kitett magáért. Először néptáncos ruhába bújtak a gyerekek, majd macskákká változtak, végül rituális táncot jártak a dzsungelben. (Arra is képesek lennének, hogy előcsalják a Napot a Családi napra?) A produkciók sok munkát jelentettek, de a diákok és a kollégák lelkesen végezték mindegyiket, és megmutatták sokoldalú tehetségüket.
Tanárok, diákok közös éneke zárta a zenei egyveleget. A vastaps
az iskolának szólt. A kreatív tanároknak, akik szívvel-lélekkel dolgoztak a sikerért. A taps elismerés volt a diákoknak, tehetségüknek, szorgalmuknak, kitartásuknak.
Az előadást követően a vendégek gratuláltak: Büszke lehetsz rájuk! – mondták.
Igen! Büszke vagyok! Szerencsés az az iskola, amelynek ilyen nevelői és tanulói vannak!
Köszönöm mindenkinek a szép estét!
Kissné Gera Ágnes
igazgató