„Szántogat a gazda, síró füttye hallik,
Barázda a domb oldalán felhajlik,...”

(Arany János: Tájkép)

„Mi okod van új panaszra?
Nézz a kikelő tavaszra:
Ege fényes, lombja zöld.”

(Arany János: Balzsamcsepp)

inden év március első hetében egyhetes rendezvény­sorozattal emlékezünk iskolánk névadójára. Kiállítások, já­tékos vetélkedők, versenyek, közös élmények teszik emlékezetessé ezeket a napokat.
Az Arany-hetet iskolagyűlésen nyitjuk meg, amelyen a gyerekek megismerkedhetnek az előttük álló programokkal. Ekkor mutat­koznak be a diákigazgató-jelöltek is, hogy a csábító ígéreteikkel elnyerjék a szavazók bizalmát.
Kedden városi versenyeknek adunk otthont. A kicsiket szavaló­verseny, a nagyokat Irodalmi Kávéház várja. A Rókusi Rugdosó
a focikedvelő iskolák diákjait mozgatja meg.
Szerda a játék napja. Volt, amikor az osztályok Arany János balladáit krimiként állították színpadra, a hátrahagyott nyomokból pedig az oknyomozó riporterek próbálták kitalálni a gyilkos személyét.
Csütörtökön reggel a diákigazgató-választás hozza lázba a tanulókat. A nyertes módosítja korábban tett könnyelmű ígéreteit, és egy napra beköltözik az igazgatói irodába.

Az Arany-hét zárónapja

Az Arany-hét zárónapja mindig tartogat meglepetést. Hol kommandósok ereszkedtek alá az óratoronyból a pókembert is meg­hazudtolva, hol a járókelők – nem kis megrökönyödésükre – autós üldözésbe csöppentek. Egyszer több száz gyerek próbálta megtartani a tűzoltókocsi tömlőjét, máskor „sivatagi vihart” kavarva egy rendőrségi helikopter landolt az iskola udvarán. Ezek
az események örök élményként maradtak meg emlékeinkben. Olyan is előfordult, hogy a termek elvarázsolt kastéllyá változ­tak, bár sokan próbálkoztak vele, az iskolát mégsem tudták eltüntetni.
A Játék határok nélkül című sorozat is megihletett bennünket, a mókás feladatok mindig jó hangulatot teremtettek. Képzeletünk szárnyán bebarangoltuk az Európai Unió országait is.
A gyerekek kedvence a közös karaoke és a tűzijáték.

... az aranyosok előadásában

z 1848-as forradalom eseményeit már az óvodában megismerik a gyerekek, nemzeti lobogót, címert, csákót készítve. Az iskolában erről az ünnepről kettős rendezés és kettős szereposztás formájában emlékezünk meg.
Az évek folyamán az a szokás alakult ki, hogy 3. óra után az alsó tagozat 3. évfolyamára járó diákjai mutatják be ünnepi műso­rukat, majd a 4. óra után a felső tagozat megemlékezésére kerül sor, amit a 6. évfolyam tanulói jelenítenek meg.
Minden évben szebbnél szebb műsorral mutatkoznak be a diákok, feladva ezzel a leckét a leendő 3. és 6. évfolyamnak.