eged legifjabb lakótelepén, 1990 kora tavaszán különös építkezés képei fogadták az erre járókat. Nem a meg-szokott paneleket emelték hatalmas daruk a helyükre, hanem állványokon dolgozó munkások keze nyomán egy kastélyszerű épület látszott formálódni.
Vajon mi épül itt? – kérdezgették egymást az emberek. A bátrabbak, érdeklődőbbek beljebb merészkedtek, és megszemlélték a belső munkálatokat is. Bent már jól látható volt, hogy egy új iskola készül itt, Rókus szívében.
iközben a falak emelkedtek, a tantestület is szerveződött. Kinevezték az új iskola első igazgatóját, és jelentkeztek
a pedagógusok mindenfelől. Az alakuló értekezlet még egy „öreg” iskola falai között zajlott, a névválasztás után azonban a tantestület megnézhette a félig kész épületet. Mindenki boldog izgalommal várta az első tanévnyitót.
Készülődtek a diákok is, a környék túlzsúfolt iskolái teljes osztályokat adtak át a Rókus III. számúnak. A közelbe költöző családok pedig örömmel látták, hogy gyermekeiknek nem kell messze menni a tudás megszerzéséért.
s 1990. szeptember 1-jén már mesebeli kastélyként várta az új iskola a környék kisdiákjait. Egész Szeged csodájára járt a panel-korszak egyhangúságát megtörő épületnek.
Ez nem is csoda, hiszen gyönyörű tereket, korszerű tantermeket, tágas tornatermet, önálló könyvtárhelyiséget és még számtalan új csodát láthattak.
A tágas aulában, Veszely Ferenc festőművész figurái alatt megkezdte életét az iskola, amely október 22-én, a költő halálának évfordulóján ünnepélyes keretek között Arany János Általános Iskola lett.
A névadón a város vezetői, általános és középiskolák igazgatói mellett részt vett Komlós Attila, a Magyarok Világszövetségének akkori elnöke is. Ő mondta az ünnepi beszédet:
"Esse quam videri – Inkább lenni, sem mint látszani! Egy igényesebb, értékeiben emelkedettebb holnap alakításához, ifjúság neveléséhez kívánok a mai avató és névadó napon az iskola vezetésének és diákjainak eltökéltséget, szellemi-lelki erőt
és sok örömet, eredményt."
Ezek a gondolatok meghatározó célkitűzésünkké váltak.