ell hozzá egy stúdió. Mikrofonnal. Vezetékek futnak
a termekbe függesztett hangszórókhoz. Talán ennyi kell hozzá. Meg néhány jó fej gyerek, akik szeretnek elmesélni, beszélgetni, és imádják a zenét. És melyik gyerek nem szereti mindezt?
Hogy hogyan kezdődött? Milyen volt az első adás? Talán a nagy szünetben. Talán felvételről ment, és Kónya Lászlóné Magdi néni, esetleg Ragályné Kispéter Gyöngyi tanárnő szerkesztette.
Aztán valahogy csend lett. Egy évig gyerekek működtették. Minden lényeges hírt bemondtak. Aláfestő zeneként metálzenét nyomattak, képzelhetitek, mennyit hallottunk a hírekből!
Aztán jött egy felnőtt-gyerek időszak. Öt nap felkészülés, aztán megbeszélés, végül élő műsor. Micsoda izgalmat jelentett a mikrofon előtt állni, és híreket mondani, interjút készíteni! Élőben! Fekete Linda, Paragi Dezső, Molnár Zsolti. A játékkérdést a Rókusi körúti Papír- és Írószerbolt támogatta. (A nevet három év alatt összesen ötször sikerült baki nélkül bemondani, pedig mennyit gyakoroltuk!). Egy hanglemezbolttal kötöttünk szerződést a friss zenéért. Csak a szerzői jogvédők meg ne tudják!

Aztán jött a Diákönkormányzat, és egy országos hálózattól hetente kapott konzerv műsor. Igen, szerepelt benne a Hip-Hop Boys, de sose tudtuk, mi történt „aranyos” röplabdásainkkal.
Aztán megint változás. Szabó Lilla és Hoffmann Anna, és a két nyolca­dikos lány, Virágh Timi és Szélpál „Milanella” Vivi. Ők már nem akartak hibázni, ezért átálltunk a digitális hangrögzítésre.
A felejthetetlen pillanatok megmaradnak. Ahogy Kodé Jucus izgal­mában mindig leszereli a mikrofon kék kapcsolóját. Ahogy Ilia Niki fel­ka­cag. Ahogy Szigethy Lili megbízhatóan jön, és felmondja az anyagát. Meg Asztalos Dodó, aki csak a jeles napokat hajlandó ku­tatni. Közben hibiszkuszt locsol.
Adás keddenként és péntekenként. Neves napokról, hagyományokról, sulieseményekről, tornászokról, röpisekről, szavalókról, meg még sok mindenről. Talpig zenében.
Most egy új csapat ül a megkomolyodott, megdrágult és rendkívül profi felszerelés mögött. Mosolyogva készítik a sulirádiót.
A felvétel szüneteiben néha lelassítják, máskor felgyorsítják a saját hangjukat. Esetleg Abbát énekelnek. Fati elmajszol egy szendvicset. Legszívesebben mindent együtt mondanának be. De aztán a hanganyag felkerül a számítógépre. Játékos mun­kájuk vége a keddi meg a pénteki műsor.
De csitt, most el kell hallgatnom:

– FELVÉTEL! ADÁS!

A legújabb sulirádió meghallgatható itt.